LÁTNI  ÉS  TUDNIVALÓK BALATONSZEMESEN



  1. Fő utca: 1958-ig a (kevés) forgalom a Fő utcán ment, házunk előtt derékszögben lekanyarodva a tó felé. E kanyar neve „halálkanyar” volt – okkal. Az emelkedő „baleseti statisztikára” tekintettel kiegyenesítették e kanyart, a 7-es műút új irányt kapott: átlósan át a kertünkön! (Kertünk felére zsugorodott.) Elmaradt a Fő utca kiszélesítése, s így megmaradt az 1902-ben telepített platán fasor. Bezzeg Lellén, Földváron, stb. mind áldozatul estek eme útszélesítésnek a régi öreg fasorok. Bizony, valaha a 7-es út mentén mindenütt dupla fasor állt!


  2. A főút túloldalán, velünk szemben magasodik a néhai Hunyady gróf kastélya. (Épült 1733-ben.) A néhai 24 szobás kastély ma a falu iskolája, az alsó tagozatosok járnak ide. Szépen rendbehozott épület, eredeti vaskapuval, tornáccal.


  3. A felső tagozat az új iskolába jár. 2000-ben épült, Makovecz Imre tervezte. Eme nemes-modern épület a néhai kertünk néhai végébe épült. Kiskoromban ott gyűjtöttem csigákat, békákat, ui. kissé vizenyős terület volt. (Csak meg ne süllyedjen az új iskola.)


  4. 2001-ben épült fel - a néhai grófi istállók helyére – a Somogy megyei Baptisták imaháza. A tetején álló nehéz fém keresztet helikopterről engedték le. Óriási zaj + látványosság közepette. Sok vallási rendezvény színhelye ez az épület.


  5. A grófi uradalom néhai gabona tárolója, magtára. Többszintes, kisablakos nagy sárga épület. Valaha sok ilyen épület állt országszerte, de 3 kivételével mindet elbontották. A szemesit műemlékként helyreállították. (Mai lakói: denevérek.)


  6. Postamúzeum. Valaha, még a lovas-posta korban Szemesen lóváltó állomás működött, a Budapest – Trieszt útvonal mentén. Érdemes megnézni a régi postakocsikat, térképeket, stb. Ekképp fontos közigazgatási pont volt valaha Szemes. Akkoriban Földvár, Lelle, Szárszó sőt Siófok is jelentéktelenek voltak. Szemes ekkori neve „Faluszemes” volt. Majd „Faluszemes-fürdő”, végül „Balatonszemes”.


  7. Szintén a grófi uradalom maradéka a szürke mésztéglából épült néhai malom. (Gőzmalom XIX. sz. majd villanymalom XX. sz.). Nagymamámmal, kisgyerek koromban (50-es évek) mi is vittük ide őröltetni a kertünkben termesztett kukoricát. A molnár ősz (vagy lisztes?) bajszára máig emlékszem. Jelenleg nyaranta zöldség diszkontként működik. (Télen üres – vagy egérvár?)


  8. Szintén mésztéglából épült a régi községi iskola is, a templom mellett. Édesanyám, sőt a grófkisasszony (Hunyady Henrietta) is odajártak 1924-ben általános iskolába. (A grófi család 1945-ben nyugatra ment.)


  9. Templom, középkori eredetű. Tornyán volt Szemes gólyafészke sok éven át, mígnem a renováláskor (70-es évek) a munkások ledobták. Azóta nincs Szemesnek gólyája - a gólyák átköltöztek a szomszédban lévő faluba, Balatonöszöd tornyára. Kiskoromban nyáron nagymamám beíratott hittanra, és az oktatás kapcsán néha én voltam a harangozó Szemesen, a vasárnapi mise előtt. Nem volt könnyű munka kisgyerekként lengésbe hozni a harangot. Hol a harang lengett, hol én. Körülöttünk denevérek, galambok, verebek, stb.


  10. Áll egy hangulatos, kedves kis kápolna is a fenyves erdő közepette, ahová nyaranta a vasárnapi reggeli mise is áttevődik a templomból. Sok turista, hívő + nem hívő szokta végignézni. Fentről pedig az ugrándozó mókusok álmélkodnak, kajára várva. Etetni szabad. E kis fenyves erdőt is a gróf úr telepítette 1902-ben.


  11. Bagolyvár: Régies nevén „Bolondvár”. Ld. Fekete István: „A Koppányi aga testamentuma” c. könyvében. De volt OTP üdülő is a 70-es években. Majd kiírták privatizálásra: Évekig az egyetlen vevő a maffia lett volna (rossz nyelvek szerint rossz lányokat német turisták számára felszolgálandó). De egy külhonba szakadt hazánkfia hazafias lendülettel megvette, és mára restauráltatta is eredeti formájában. Még a vizesárok (helye) is megvan, a kis híddal. Ma tehát magánterület. Ha bemenni nem is, de körbejárni lehet és érdemes.

    A török időkben, a monda szerint, az itt tanyázó törökökön magyar csapatok ütöttek rajtuk. Egy téli éjszakán, amikor befagyott a Balaton, a túloldalról a magyarok átkeltek a jégen. Betörtek a várba, a kevés őrséget és az agát csendben megölték. Bátor tett volt, kb. 20 000 törökön rajtaütni 300 fővel! E siker titka: a törökök (déli nép) nem ismerték a befagyott tavakat. Eszükbe sem jutott, hogy valaki a túloldalról átkeljen, éjnek idején. Csak másnapra tudta meg a körös-körül sátorozó nagy létszámú török katonaság, hogy Bagolyváruk elesett, agástól, s a magyarok eltűntek a jég hátán az éj sötétjében.



  12. Községi temető. A sztori folytatásaként: a meglepett és agát vesztett török katonák bánatukban, gyászukban síremléket emeltek agájuknak. Régi török (sőt régi magyar, ill. kun) szokás: földhalmot hordtak össze. Minden katona a sapkájában hozta a földet - ez a tisztelet jele náluk. Fordulhattak néhányszor, de voltak is elegen. E halom, „sapka domb” néven ma is látható a temetőben.

    Latinovits Zoltán sírhelye is meglátogatható. Szép bazaltkő díszíti sírját és szép vers is szól róla, fába vésve a sír mellett (írta: Nagy Gáspár).

    Vándor, ki erre jársz
    Sírj vagy nevess,
    Zokogó víz Balatonszemes.
    Fái görcsben a tóra hajolnak
    Hatalmas nagy fia holtán
    Ki voltál: Latinovits Zoltán.

    Pünkösdi lángnyelv
    Júniusi szélben,
    Lecsap a habokra,
    Boldog vagonokra,
    Napfogyatkozás
    Egy júniusi éjben.


  13. Latinovits Zoltán múzeum is van Szemesen. Nagy színészünk itt lett öngyilkos 1976 június 4-én, vonat elé ugrott. Magnóról szólnak szép szavalásai, sok fotó és emléktárgy őrzi dicsőségét. Élt 45 évet.


  14. Reich Károly emlékház és múzeum. Hogy ki volt ő? Mesekönyvek rajzolója, verseskönyvek illusztrátora, gyerekkorból ismerősek rajzai. Itt született, itt élt, a mai iskola felvette a nevét. Szép mesekönyvek láthatók itt, rajzaival illusztrálva.


  15. „Kistücsök” vendéglő. Patinás hely, különleges ételekkel és adagokkal. Udvarias kiszolgálás, cigányzene. Alatta borozó - valaha itt rúgtam be én is diákkorom nyarain. Ó, azok az NDK-s lányok …


  16. Kikötő. Hajójárat naponta indul a főbb kirándulóhelyekre: Tihany, Badacsony stb. (ld. a hajómenetrendet) A mólók oldalain fürödni, horgászni szabad. Javasolt a bal móló végén épített lejáraton menni be a vízbe. Itt már rögtön úszni kell. Így meg lehet spórolni a vízben gyaloglást. Aki a strandoknál akar bemenni, az gyalogolhat kedvére. A nap melengette móló kövére kifeküdve még lesülni is jobban lehet! E vörös kövek (amiből a móló épült) a Balaton jellegzetes kövei. Több helyütt pl. Füred, Felsőörs, Földvár a templomok is e kőből épültek. Ez a vörös homokkő a földtörténeti középkorból (perm-időszak, 200 millió éves) származik. Pannon-tengeri üledék, színe a vastartalom miatt vörös. (Lám megeszi a rozsda a követ is). A másik jellegzetes balatoni kő a bazalt. Ennek színe sötétszürke. Badacsony (3 millió éves) vulkáni kúpjai, kőfejtői, ill. Latinovits sírja, sőt a vasúti töltések és Budapest útjainak macskakövei tanúsítják: vulkánokra is szükség van - vagy volt.

    Egy kis történelem: Az 1848-as szabadságharc előestéjén Jellasich szerb bán seregei Szemesen táboroztak, Pest felé mentükben megállva. Az akkori magyar (ill. osztrák) országhelytartó hajóval ideérkezett Füredről, hogy tárgyaljon Jellasiccsal egy esetleges békeszerződésről. Most jön a gubanc: A hajó kiköt, messze a parttól, kikötő nem lévén. (Az csak 1913-ban épül meg.) Csónakkal jön az üzenet: Jellasich jöjjön fel a hajóra, és tárgyaljanak ott. Jellasich visszaüzen a magyar főnemesnek: szálljon partra ő, és tárgyaljanak a parton. Egyikük sem enged, okkal. Így a tárgyalás elmaradt, ez a hajó elment … A többit már tudjuk.



  17. Vasútállomás: Helyreállított épülete a XX. sz. eleje hangulatát őrzi. Valaha csak Szemesig járt a vasút, itt visszafordult. Emiatt lett ilyen nagy (4 sínpáros) az állomás. Innentől kezdve vízenyős-mocsaras terület következett egészen Fonyódig. Tovább már lovas kocsin történt az áruszállítás. Bizony, a legelső vagonok igen szerények voltak. Csak fapadosak. WC sehol. Villany sem. A menetidő pedig, Budapest - Szemes, 14 óra hosszat is eltartott! Mert mindenütt megállt és várt. És az utasok? Többnyire kofák vitték állataikat (liba, tyúk, disznó,…) Budapestre, a piacos napokon. (Amikor még pl. a Széna téren volt a lóvásár - nyihaha!) Jelenleg Szemes kulturális központja is egyben a vasútállomás előtti díszes tér, melyen egy nyitott „Zenepavilon” is látható. Nyaranta zenés rendezvények, „mini Anna-Bálok” is vannak itt, „Miss Szemes” választással! (Tessék figyelni a plakátokat)


  18. Áll Szemesen egy nagy kultúrház is, jobbára program nélkül (Néha kirakodóvásár, színházi előadások, falugyűlés). Anno ’70-es évek, nagy beat-koncertek színhelye volt – alig lehetett beférni! (Ó, azok az NDK-s lányok…)


  19. Szemesi piac. De hol is van a piac? Esetleg a nyaralók többsége nem is tud a piac létezéséről? A piac a vasútállomás mellett, a Rózsakerttel szemben van. Már csak néhány néni és bácsi árulja portékáit. Kedves mosolyuk mellett őszes a halánték. Itt nem a termékmanagerek vegykonyháján kititrált mesterséges ízű, színű és szagú produktok kaphatóak. Itt pl. paradicsom illatú a paradicsom és barack ízű a barack! De ennek ára van. Ám most nem a Ft-árra gondolok. Hanem: fel kell kelni érte! Mert bizony ők már reggel 7h -től állnak ott és 11h -kor már nyomuk sincs. Szóval, kedves nyaraló vendégek: „Ki korán kel - biogyümölcsöt lel.” Vagy pedig alvás délig - elvégre nyaralunk - de akkor nincs őstermelői friss aznapi áru.


  20. Kirándulás Rádpusztára. Mély földúton juthatunk el kb. 1 órás gyalogsétával (3 km) Rádpusztáig. Már e földút is érdekes - gépkocsival is járható - hisz valaha a szekerek kerekei vájták mélyre a löszben az utakat országszerte. Nem mellékes, hogy szőlőgazdaság mellett halad az út - augusztus végén érdemes szatyrot is vinni! És a permetezés ellen otthon jól megmosni! Én ezt nem tettem anno, hánytam is nagyot, hamarosan. Eme településen nemrég még csak 8 ház állott, de mára már kiépülőben. Lovas bemutatók, lovaglási lehetőségek, hangulatos csárda + borozó is található itt.

    Egy kora-középkori (tatárkori) templom-erőd és mellette a kis temető is megtekinthető Rádpusztán. Érdemes körbejárni is e romot, ekkor jól megfigyelhető, mennyivel lejjebb van az egyik oldalán a talajszint, messze a láthatárig. Igen, itt kezdődött régen a híres „berek”, és eltartott kb. Fonyódig! Valaha nem lehetett körbejárni a Balatont! Itt fordult az út is délre, Kanizsa felé. A Balaton szintje pedig 5 m-rel volt magasabb, mint ma. Meddig volt ilyen magas a vízállás? Míg le nem csapolták. Mária Terézia kezdte el ásatni a Sió-csatornát, de a munka abbamaradt. Az ünnepélyes megnyitás végül 1863-ban volt. Miért kellett egyáltalán? Mert kellett a több szántóföld - hisz szaporodott a lakosság (akkor még). A déli vasút teljes megépítése (XIX. sz. vége) tette a mai, szűkebb alakjába a Balatont. A 60-as években a „strandrendezések” pedig betongyűrűbe zárták a tavat. Bár itt-ott, még Szemesen is vannak nádasok, a múlt tanúi. (Lelle felé, a községi strand után.)










Nyaralók a negyvenes években
Akkoriban családi strandkabinok
sorakoztak a homokos-nádas vízparton





Egy időben Karády Katalin is járt itt
A híres bundáját nagyapámtól kapta